ZÖLD BALOLDAL - VAN MÁS ALTERNATÍVA!       

Dávid Ferenc, a VOSZ (a Vállakozók és Munkaadók Országos Szövetsége) főtitkára szerdai cikkében („Rokkantország« Magyarország?”, Népszava, 2010. június 23.) aggodalmának ad hangot: túl sok (800 ezer) a rokkantnyugdíjas Magyarországon. Fölöttébb különös azt olvasnunk a magyarországi munkásmozgalom, szociáldemokrácia, szakszervezetek patinás lapjában, hogy a honi tőke egyik legfontosabb lobbiszervezetének vezetője a rokkantnyugdíjak miatt nyugtalankodik. Még különösebb, hogy Dávid főtitkár nem röstelli szóba hozni: a rokkantnyugdíjasok egy része teljesen egészséges. Ez természetesen igaz. Ám a rokkantnyugdíj elterjedtsége annak köszönhető, hogy a rendszerváltás után (és következtében) majdnem kétmillió munkahely szűnt meg, és a rokkantnyugdíj a munkanélküli-segély rejtett formája. Fölszámolása vagy folyósításának megszigorítása – ezt Dávid főtitkár az új kormánytól várja (talán tud valamit) – a mindenfajta legális jövedelem nélküli szegények amúgy is tűrhetetlenül nagy számát szaporítaná, képmutató „morális” bírálata pedig igazi kőszívű érzéketlenségről tanúskodik. Nem vonom kétségbe, hogy a tőke érdekképviseleteinek joguk van hozzá, hogy antiszociális, neokonzervatív nézeteiket nyilvánosságra hozzák. Ám az ilyen cikkeknek a Népszava esetében – szerény nézetem szerint – egyetlen méltó helyük van: a papírkosár.

Tamás Gáspár Miklós, Budapest