ZÖLD BALOLDAL - VAN MÁS ALTERNATÍVA!       

A Zöld Baloldal elnökének írása

A kormányülésen vendégként - megszegve mindenfajta protokollt és etikettet - ott volt a bankszövetség, a tőzsde és a vállalkozói szövetség elnöke, együtt a nagytőke más képviselőivel (a kormányülésen!), annak a jobboldali vezetőségnek az összejövetelén, amely többek között tőzsde- és bankellenes retorikával jutott hatalomra, és már nyolc esztendeje is a "bankárkormány" ellen izgatott. Az első bejelentett intézkedés a régóta lejáratott egykulcsos adó bevezetése volt -ezt milliárdosok és segédmunkások ugyanolyan mértékben fizetik (a legszegényebb 10 százaléknak, sőt: a minimálbéreseknek egyenesen növekszik az adójuk!) - , amely ellentétben áll mindennel, amit a jobboldal sugallt a választások előtt. Engem nem lep meg, hiszen valami hasonló történt eddig minden kormánnyal, és nem csak Magyarországon.

A teljes cikk elolvasása. KLIKK

A brüsszeli diktátumoknak kontroll nélkül megfelelő miniszterelnök a tegnap bejelentett intézkedési csomagjával rendkívüli társadalmi és gazdasági válságot, szociális csődhelyzetet fog teremteni Magyarországon.

A Kósa-Szíjjártó közéleti ámokfutásával kezdődő kormányzati munkának rémisztő folytatása mindaz, amit az Országgyűlésben Orbán Viktor elmondott. Az érezhetően kapkodva összeállított, súlyponti elemeitől megfosztott csomag elviselhetetlen terheket ró az amúgy is túlterhelt, létminimum közelben élő középosztálybeliek többségére.

• Az egykulcsos SZJA bevezetésével a kormány arcul csapja mindazokat, akik hisznek az arányos közteherviselés évszázados eszményében. A kormányzat ezzel milliárdokat csoportosít át a szegényektől és a középosztálybeliektől a gazdagokhoz.
• Havi bruttó egymillió forintot kereső állampolgárnál éves szinten 2,2 millió forinttal több maradhat csak ezen intézkedésnek köszönhetően. Hol marad az igazság?
• A közszférában és ezzel párhuzamosan az önkormányzati szektorban kilátásba helyezett brutális mértékű kiadáscsökkentés és/vagy tömeges elbocsátás olyan elvonást jelent, amely szociális összeomlást eredményezhet elsősorban azon vidéki térségekben, ahol viszonylag stabil anyagi körülményeket a közszférában való foglalkoztatás jelentett idáig.
• Sajnáljuk, hogy a magánnyugdíj-pénztárak közösségi tulajdonba vétele is lekerült a napirendről, így továbbra is milliárdokat fognak pénzügyi manipulációkra költeni ebből. A jövőnk, milliók nyugdíja nem lehet aprópénz egy globális kaszinóban!
• A banki különadó rendkívüli terhét a pénzintézetek az ügyfelekre fogják terhelni, erre tegnapi nyilatkozatában már utalt a Bankszövetség elnöke. Ráadásul ezzel a lépéssel a gazdasági élethez nélkülözhetetlen hitelforrások is elapadhatnak.
• Üdvözöljük a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, azonban az nem váltja ki a devizahiteleseknek beígért segítséget. Sőt, ez a lépés nem a következetes hiteltörlesztésre, hanem annak elhanyagolására is ösztönözhet. Ismerve a hazai banki gyakorlatot a nagyobb számban felmondásra kerülő hitelek veszteségét is a pontosan törleszteni próbálókkal fogják megfizettetni. Az alsóközéposztály terhei ebben az esetben is nőni fognak.
• A minimálbér terheinek jelentős növelése nem a legális munkavégzést, hanem annak ellenkezőjét fogja ösztönözni, mivel a legkevesebbet keresők még a csökkentett terheket is csak rendkívüli nehézségek árán fizetik meg. A feketegazdaság erősödése nagyobb és költségesebb ellenőrző apparátust követel. Ennek költsége, akárcsak a kieső adóbevételek megfizetése szintén a középosztálybelieket hozza rosszabb helyzetbe.

Egyértelműen látható, hogy az elmúlt évek neoliberális ámokfutása miatt amúgy is szociális válságban lévő társadalmi többség rosszabb helyzetbe fog kerülni az Orbán-csomag miatt. A valódi(!) kétharmada ennek az országnak nem bír el több megszorítást. Felháborítónak tartjuk, hogy a kormányzat még gesztusok szintjén sem kér áldozatot a gazdagoktól!

Láthatjuk, hogy görög és a román után a magyar kormány is behódolt a neoliberális diktátumoknak.

Ebben a helyzetben meg kell mutatni a társadalmi ellenállás erejét! Ezért a Zöld Baloldal kezdeményezi, hogy Szolidaritási Kerekasztal néven üljenek össze a szakszervezetek, a szociálisan elkötelezett civilszervezetek és mindazon politikai erők, amelyek nem hajlandóak az embereket reménytelenségbe hajtó neoliberális kompromisszumokra.

Immár 45 napja ömlik az olaj a Mexikói-öbölben. Ez egyre jobban aggasztja a tudósokat és a minket környezetvédőket is, főként a szennyezés hosszú távú hatásai miatt.

Megdöbbentő képsorok érkeznek: Pelikánok nem tudnak repülni, a halak lélegezni, több állatfaj élőhelye semmisül meg egyik óráról a másikra a Mexikói-öbölben. Mindeközben az illetékesek újabb és újabb, gyengébbnél gyengébb kísérletekkel próbálják megszüntetni az olaj kiömlését. Sajnálatos tény, hogy még mindig nem tudjuk, hogy mikor lesz vége a katasztrófának.

A hat és félmilliárd ember egyetlen faj az ökoszisztémában, a majdnem két millió ismert faj közül. Az emberiség (jó)léte attól függ, hogy fenn tudjuk-e tartani bolygónk egyensúlyát. Ma naponta 130 faj pusztul ki. Ezerszer több, mint a természetes kihalási ráta. Egyértelműen látható, hogy rohamosan gyorsuló tendenciával állunk szemben, elsősorban az élőhelyek elvesztése miatt. Az egyre nagyobb, már a partokat is elérő olajfolt a Mexikói-öbölben rendkívüli módon járul hozzá ehhez a folyamathoz. Az Egyesült Nemzetek Szervezete riasztónak tartotta már korábban is a természet elleni emberi támadás mértékét, ezért indította el 2010-ben a Biodiverzitás Nemzetközi Éve-programot. A katasztrófa ráirányítja a figyelmet, hogy milyen nagy a baj ezen a területen (is).

A mélytengeri olajfúrások az ember mértéktelen energiaéhségének szimbólumai. A profit reményében a kockázatos kitermelési módot is vállaló kísérlet csúfos kudarcot vallott! A BP által fizetett kártérítés töredékét sem fedezi az okozott kárnak, mert a negatív externáliák többségével csak ezt követően fogunk szembesülni.

A szénhidrogén alapú energiahordozók mértéktelen fogyasztása, a globalizált piaci szereplők profitéhsége egyértelműen természeti katasztrófákhoz vezetett és fog a jövőben is vezetni. A Zöld Baloldal, európai zöld és alternatív baloldali barátainkhoz hasonlóan elítéli a British Petrol-t. Támogatjuk, hogy az ügyben nemzetközi hatóságok járjanak el és szintén nemzetközi szinten (Zöld Hága) történjen meg a felelősségre vonás.

A kormány sajtóanyagok, nyilatkozatok sorával próbálja meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a honvédség jelen volt az elmúlt időszakban az árvízvédelmi munkálatoknál. Pintér Sándor szombaton tartott sajtótájékoztatóján még csak 2321 katonáról beszélt, mai minisztériumi közlemény már majd háromezer ember kivezényléséről beszél.

Ez a létszám a kommunikációs trükkök ellenére is gyalázatosan kevés. A honvédség állományának tizede sem jutott el időben a gátakra. Számuk a kivezényelt, sok esetben önkéntesen kint lévő rendőrök felét sem érte el, a reménytelen küzdelemben sok helyen magára maradt civilek pedig bőven tízezer fő feletti létszámban védekeztek. A magyar köztársaság védelmére felesküdött honfitártársaink elsőrendű feladata a haza védelme. Természeti csapások esetén évtizedek óta katonáink voltak a leggyorsabban és leghatékonyabban bevethető erők. Most alig látták a védelmükre szerződött honvédeket az árvízzel küzdő honfitártársaink.

A baj gyorsan jött, de nem előjel nélkül. Miként az illetékes hatóságok, úgy a honvédelem illetékesei is időben készülhettek volna. A szerencsétlenül járt polgári lakosok körében általános vélekedés, hogy a katonákat szinte alig lehetett látni a védekezés és a kármentés folyamán. Hol voltak a katonák? Mivel magyarázzák azt, hogy falvak és városok katasztrófája után napokkal indulnak meg jelentősebb katonai egységek az elárasztott és az eláradással fenyegetett országrészekbe. A honvédelem új vezetőinek csak nem az volt fontosabb, hogy vezérkari tisztogatást hajtsanak végre?

Megdöbbentő tény továbbá, hogy amikor nem jut elegendő katona a homokzsákok mellé, akkor több száz jól képzett magyar honvéd őriz homokdűnéket és sziklahalmokat Afganisztánban. Ott, ahol egyre nyilvánvalóbban kudarcot valló amerikai kísérletben vagyunk csatlósként jelen. Itthon kell a katona, hozzák haza őket külföldről!

Választ várunk a fenti kérdésekre Hende Csabától, az új honvédelmi minisztertől. Hol voltak a katonák? Hol volt a honvédség technikai háttere? Fontosabb volt a politikai tisztogatás a védelmi munkálatoknál? Mikor hozzák haza a költséges külföldi kalandtúrákból katonáinkat?